Sárgabarack: az életelixír
Ön is kedveli?
Máriáss Márta
Ha eleget ennénk belőle, tovább élnénk? Egyelőre nem áll rendelkezésünkre egész évben a sárgabarack. Legalábbis frissen nem. Viszont mindig ehetnénk aszalva, lekvárként vagy befőttként. Kedvcsináló befőzéshez!
Ismerjük meg!
A sárgabarack, rózsa- vagy kajszibarack (Prunus armeniaca vagy Armeniaca vulgaris) a rózsafélék családjába tartozó, mandulához hasonló, csak vastagabb húsú csonthéjas. Érett gyümölcsének héja narancssárga, a nap érte fele lilás piros, olykor pöttyökkel tarkított. Héja az őszibarack szőrénél finomabb selymes pelyhektől bársonyos tapintású. Illata jellegzetes, finom aromájú.
Gyümölcsének húsa éretlenül zöldes színű és kemény, éretten krémesen puha, leveses, édes. Fája 4-7 m magasra nő, akár 90 évig is elél, évente átlagosan 100-120 kilónyi gyümölcsöt terem. Kora tavasszal, lombfakadás előtt általában fehéren virágzik, amikor a fagyok még kárt tehetnek benne. Kerekded, illetve szív alakú, hegyes csúcsú levelei sötétzöldek, fényesek. Viszonylag könnyen kezelhető, hálás fa. Nem minden évben terem egyenletesen.
A különböző fajták június végétől augusztus elejéig két-három hétig teremnek, hamar leérnek. Érési idő sorrendjében a legismertebb magyar fajták a július eleji Korai piros, a világossárga, napos oldalán pirosas héjú, oldalról lapított lédús, puha Ceglédi óriás, gyümölcsei nagyok 50-120 grammosak. Július közepétől a Szegedi mammut, a Ceglédi bíbor, a Ceglédi piroska, majd a Gönci magyar és Magyar kajszi kemény, 40-50 grammos gyümölcseit vásárolhatjuk, végül a Mandulakajszi és a narancssárga, rostos, kis-közepes méretű Bergeron, végül a Pannónia és a lilás piros foltos Rózsakajszi zárják a sort július végén. A fajták közül a nagyobbak inkább nyers fogyasztásra és lekvárnak, a kisebbek befőttnek, gombócnak valók. A bő termésű évben ugyanarról a fáról kisebb, savanykásabb barack szüretelhető, a következő évben pedig a kevés virágból nagyobb, zamatosabb gyümölcsök fejlődnek. A nagyobb és színesebb, valamint egyazon fáról a korábban érő és szedett gyümölcsök nagyobb cukortartalmúak.
A különböző fajták június végétől augusztus elejéig két-három hétig teremnek, hamar leérnek. Érési idő sorrendjében a legismertebb magyar fajták a július eleji Korai piros, a világossárga, napos oldalán pirosas héjú, oldalról lapított lédús, puha Ceglédi óriás, gyümölcsei nagyok 50-120 grammosak. Július közepétől a Szegedi mammut, a Ceglédi bíbor, a Ceglédi piroska, majd a Gönci magyar és Magyar kajszi kemény, 40-50 grammos gyümölcseit vásárolhatjuk, végül a Mandulakajszi és a narancssárga, rostos, kis-közepes méretű Bergeron, végül a Pannónia és a lilás piros foltos Rózsakajszi zárják a sort július végén. A fajták közül a nagyobbak inkább nyers fogyasztásra és lekvárnak, a kisebbek befőttnek, gombócnak valók. A bő termésű évben ugyanarról a fáról kisebb, savanykásabb barack szüretelhető, a következő évben pedig a kevés virágból nagyobb, zamatosabb gyümölcsök fejlődnek. A nagyobb és színesebb, valamint egyazon fáról a korábban érő és szedett gyümölcsök nagyobb cukortartalmúak.
Miért jó?
A sárgabarack gyümölcsének legnagyobb része víz, mintegy 85%, szénhidrát-tartalma 8,5 % körüli, kevés 1%-nyi fehérje, nagyjából ugyanennyi rosttartalma van, zsírtartalma elenyésző. 100 gramm kajszibarack energiatartalma 44-51 kcal.A- és C-vitamin-tartalma (10 mg) igen magas. Két-három szem sárgabarack elfogyasztásával fedezhetjük napi A-vitamin igényünket. Hasznos niacin- és fólsav-forrás. Értékes sok sárga béta-karotinja miatt is. A benne lévő kénnek szerepe van jellegzetes savanykás édes ízének kialakításában. Káliumban is rendkívül gazdag, napi káliumigényünket bőven fedezi. Található benne továbbá kalcium, foszfor és sok más fontos elem. A-vitaminja késlelteti az időskori látásromlást, erős rákellenes hatású, kedvezően hat a zsíranyagcserére, érvédő hatású, serkenti a máj méregtelenítő működését. Héját, gyümölcshúsát pakolásként a bőrre helyezve segíti annak regenerációját.
Ugyanannyi aszalt sárgabarack arányaiban több kalóriát és ásványi anyagot tartalmaz, fogyasztása enyhe hashajtó hatású.
Hogyan fogyasszuk?
Igyekezzünk hibátlan, barna foltok nélküli szemeket vásárolni. A keményebbek jobban bírják a szállítást, és főként befőtt eltevésre alkalmasak, míg a puhákból lekvárt főzhetünk.A megvásárolt barack megevésével és feldolgozásával nem feltétlenül érdemes várni, hiszen utánérő, így gyorsan megpuhul, s előfordulhat, hogy bár befőttnek szántuk, már csak lekvárnak lesz alkalmas. Hűtőben csak az ép szemek tarthatók el jól, mintegy két hétig, 0-1 ?C körül akár három hétig is elállhat, de vigyázat, ne fagyjon meg. Mélyhűtésre nem jó, mert felolvasztás után lottyadt lesz, íze megváltozik. Héja is ehető, a gyümölcshúsnál savanykásabb. Az igazi kajszis gombóc apró, héjában hagyott, kimagozott gyümölcsből készül, így lesz íze igazán pikáns, fogyasztása kényelmes. Rövid ideig forrásban lévő vízbe mártva héja egy darabban egyetlen mozdulattal eltávolítható, akár a paradicsomnál.
Az aszalt sárgabarack egyre kedveltebb csemege. Piacokon és nagyobb szupermarketekben biztosan kapható. Önmagában is finom édesség vagy rágcsálnivaló, de pecsenyehúsok mellett sülve is remek eledel, mely különleges ízt ad a sültnek. A bőrétől megtisztított kimagozott barackot házilag is aszalhatjuk.
Hideg gyümölcslevesnek, natúr joghurtos édességnek, süteménybe téve vagy meleg köretnek egyaránt ízletes. Ivólének, nektárnak fogyasztva szintén egészséges.
Manduláshoz hasonlóan feltörhető magjának beléből készül a marcipánhoz hasonló, és azt helyettesítő perszipán. Megerjedt héjából és a romlott gyümölcsből pálinkát főznek.
Tippek, tanácsok
Jótermésű évben érdemes belőle sokat eltenni, befőzni, mert valószínűleg a következő egy-két évben kevesebb termést hoz, és drágán adják majd a piacokon. Vásárláskor érdemesebb a puhább, aromásabb gyümölcsöket előnyben részesíteni, annak ellenére, hogy a puha héj könnyebben nyomódik. A kereskedők hajlamosak ezért éretlenül eladásra kínálni.A megtört mag bele nagy mennyiségben fogyasztva arzén- és ciántartalma miatt életveszélyes mérgezést is okozhat, ezért a ciántartalmú, kesernyés magokból nem szabad egy-két szemnél többet fogyasztani. Az édes magok viszont nyugodtan ehetők.
Érdekességek
Őshazája Kína. Latin nevében az "armenica" arra utal, hogy a Selyemúton Örményország közvetítésével jutott el Európába a Földközi-tenger térségéig, majd római vagy török közvetítéssel a hódoltság idején jutott el hazánkba. Melegkedvelő, tőlünk északabbra nem igen él meg. A II. Világháború előtt az ország összes gyümölcstermésének hatodát adta. Ma méltatlanul visszaszorult termesztése, nincs idő befőzésre és "kajszisgombóc-gyártásra".A Kína és Pakisztán határán, a Hindukus-hegységben élő hunza népcsoport tagjai állítólag az általuk kedvelt kajszinak köszönhetik matuzsálemi életkorukat és jó egészségüket. Egyetlen megtermő gyümölcsüket nagy becsben tartják, az aszalt gyümölccsel édesítenek. Főzőolajukat a kajszi édes magjából hideg préseléssel nyerik, a magbél szárított pora pedig univerzális gyógyszernek számít. Ha vitamin- és antioxidáns tartalmát tekintjük, ez nem is olyan meglepő.
Szilva: a gyümölcs, ami piros, amikor zöld
Vitaminbomba kékben
Máriáss Márta
Frissen vagy aszalva, nyersen, édességként vagy sült húsok mellé tálalva egyaránt finom csemege. Egyik legízletesebb hashajtónk!
Ismerjük meg!
A szilva (Prunus domestica) a rózsafélék családjához tartozó csonthéjas gyümölcs. A szilva említésekor általában a liláskék vagy sötétkék szemű fajták - például a zamatos, viszonylag kicsi szemű Besztercei - jutnak eszünkbe, s ezek éretlenül, azaz "zölden" pirosas árnyalatúak, de vannak már éretten is zöldes, pirosas és sárgás változatok. Összesen mintegy kétezer fajtája ismert. A sárgás vagy zöldes ringlókat is a szilvákhoz lehet sorolni. Formájukat tekintve vannak hosszúkásak, tojás alakúak és gömbölyűek is. Magvaváló vagy nem magvaváló voltuk, valamint érési idejük alapján is megkülönböztetjük őket. A hazai szilva szezonja a sokféleségnek köszönhetően júliustól egészen októberig tart.A szilvafák termésmennyisége 40-50 kg fánként. Évente és fejenként átlagosan hat-hét kiló gyümölcsöt fogyasztunk róluk.
Az érett szilvát finom, fehéres, halványkékes hamvasságot adó viaszréteg fedi, ami a gyümölcsöt védi a kiszáradástól, s egyben a minőség, frissesség garanciája is. A jó és kellően érett szilva keményebb vagy puhább, de mindig feszes, fényes héjú, üde illatú és élénk színű.
Hogy éppen melyiket vásároljuk, az főként a kínálattól függ. A hagyományos hazai fajták sokoldalúan felhasználhatók, de például a nagy, gömbölyű, zöldes húsú szilvát főként nyers fogyasztásra, a kisebb, aromás fajtákat szilvás gombócnak, süteménynek vásároljuk.
Miért jó?
Kevés cukor és magas víztartalom jellemzi a friss szilvát. Mintegy 85% víz van benne, ezért jól oltja a szomjat. 100 gramm gyümölcs nagyjából 50 kalória (209 Kj) energiát hordoz. Szénhidráttartalma 10,3 g körüli. Vitaminjai közül az A-, az A-provitamin, a béta-karotin, a B1- és B2-, illetve csaknem valamennyi B-vitamin, továbbá a C-vitamin érdemelnek említést.Nagyobb mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat (kálium, kalcium, foszfor és magnézium) és cinket.
A növényi antioxidánsok közül antocián színanyagokat és flavonoidokat; rutint és quercetint tartalmaz jelentősebb mennyiségben.
 | ||
Emésztésünkre jó hatással van a hamvaskék gyümölcs.
|
Mindezen anyagoknak köszönhetően javítja az immunrendszeri ellenálló-képességet, véd a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben. Élettani hatásait tekintve igen fontos rosttartalma - héjában például rengeteg cellulóz van - , ami jól megmozgatja a beleket, így ajánlható székrekedés ellen. Különösen az aszalt szilvának nagy a fajlagos rost- ésgyümölcscukor-tartalma. Nem csak a bélből segít üríteni a salakanyagokat; vizelethajtóhatása is ismert. Így egyrészt súlycsökkentő hatású, másrészt aszalt formában a szilva kifejezetten tápláló étkeink közé tartozik, kalóriaértéke sem kevés. Ráadásul az étvágyat is fokozhatja. Mindent összevetve napi 20 dkg friss szilva fogyasztása hasznára lehet a fogyókúrázóknak, viszont az aszalt változatot érdemes elkerülnie annak, aki ügyel a súlyára.
Hogyan fogyasszuk?
Először is természetesen nyersen! Vannak nedvdús, zöldes fajták, melyek szinte csak így fogyaszthatók.Az őszi gyümölcsöstálon szép színfolt a kék szilva, arra csábít, hogy együnk belőle. Megfőzve finom kompót-összetevő. Hamar szétfő, ezért ügyelni kell rá, nehogy túl sokáig főzzük! Próbálta már, hogy gyümölcsfagylaltokat és vaníliafagylaltot önt nyakon szilvakompóttal? E csemege nem mindig sikerül esztétikusra, de nagyon finom. A szilva kerülhet süteménybe, rétesbe, tortába is. Ha édességbe szánjuk, aszalással szárítva vagy mélyhűtőben eltartva egyaránt sokáig felhasználható marad. És természetesen ne feledkezzünk meg a szilvás gombócról sem, amit szezonjában szinte illik készíteni.
Kétségtelenül az egyik legfinomabb, tartósítószer nélkül készíthető, jól elálló lekvárunk alapanyaga. A lekvárt érett, a szára körül már fonnyadó, puha gyümölcsből érdemes főzni.
A szilva sós ételek, sült húsok mellé vagy azzal együtt sütve is nagyon ízletes, a baconba csomagolt, sült aszalt szilvákról nem is beszélve, amelyet ínycsiklandó előételnek adhatunk az asztalra. Az aszalással ma már kevesen bíbelődnek, szerencsére azonban egyre nagyobb keletje van az aszalt gyümölcsöknek, így piacon, nagy élelmiszerboltokban könnyen beszerezhető.
A szilva szobahőmérsékleten kicsit utánérik, ezért érdemes inkább hűtőben tartani, és minél hamarabb, lehetőleg egy héten belül elfogyasztani.
A magyar szilvák nagyon sokoldalúak, zamatosak. Természetesen nem minden napi fogyasztásra, de méltatlan lenne kihagyni a hazai szilvapálinkát, amit az érett szilva cefréjéből főznek.
Tippek, tanácsok
Az aszalt szilva hashajtó képességét úgy használhatjuk ki legjobban, ha reggel éhgyomorra fogyasztunk néhány friss szemet, vagy evés előtt vízben áztatjuk.Ha kertje, s benne szilvafája van, tudnia kell, hogy a szilva nagyon meghálálja a trágyázást, és nem árt lombkoronáját évente egyszer szakszerűen megmetszeni.
Érdekességek
A rómaiak is kedvelték a szilvát. Kis-Ázsiából és a Kaukázus vidékéről hozták magukkal, majd terjesztették el szerte Európában, ahol a mérsékelt égövön mindenhol megterem, sőt a Dél-Amerikai kontinensre is eljutott. Praktikusabb és gazdaságosabb gyümölcsöt nehéz volna találni. Fája nem igényel különös gondozást, metszést, permetezést, mégis megtermi gyümölcsét.A szilva őse valószínűleg egy a mainál sokkal savanyúbb és szárazabb gyümölcs volt, őshazájának a Földközi-tenger keleti medencéjét valószínűsítik. A szilvafák döntő többsége a házikertekben él, itthon minden negyedik gyümölcsfánk szilva.
A ringlófélék nevüket I. Ferenc francia király felesége, Claudia után kapták: Reine Claude - hangzott akkoriban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése